RO | DE | HU | EN

floare

SEGESVÁR (Sighisoara)

Habár számos korábbi település maradványát tártak fel a jelenlegi vár alapszintje alatt, az első Segesvárt említő írásos dokumentum 1280-ból származik, melyben a város “Castrum Sex” néven szerepel. 1298-ban a szász telepesek már “Schespurch” néven említik. A hegyi templom alapkövét 1345-ben helyezték le, míg a kézművesek első céhes bejegyzése 1376-ból származik.

Az UNESCO Világörökséghez tartozó várat a 15.-16. században többször megerősítették a gyakori török támadások ellen. A városnak ezt a részét kizárólag a szász telepesek lakták, akik 1224-ben kiváltságos jogokat nyertek II András magyar királytól, beleértve a papválasztás jogát és a saját bírák által való törvénykezés szabadságát. Ők építették ki a céh-rendszert is. Segesvár híres bástyáit, melyeket a különböző, építésüket és fenntartásukat támogató céhekről neveztek el, többször átalakították és átépítették a 14. és 17. század között. Kilenc bástya a mai napig megmaradt: a valamivel később épült Óratorony (a város egyik fő látványossága és jelképe, a középkori városi tanács székhelye, ma Várostörténeti Múzeum), a Kovácsok tornya (ma zsebszínház), az Ónöntők tornya (az Evangélikus parókia területén), a Tímárok tornya, a Szűcsök tornya (a Mihai Eminescu Trust irodája mellett, mely egyben Szász Zöldút információs pont), a Mészárosok tornya (látványos bástyájával), a Szabók tornya, a Kötélverők tornya (az egyedüli lakott torony, a temetőőr háza) és a Csizmadiák tornya.

Két különösen említésre méltó templom található a várfalakon belül. A Kolostortemplom, eredetileg domonkos-rendi kolostor, 1556-ban vált lutheránus templommá. Jelenlegi gótikus stílusa 1676-ból származik, mikor egy pusztító tűzvész után újraépítették. Egy rendkívül értékes török szőnyegekből álló gyűjtemény díszíti a templom falait. A Hegyi templom eredetileg egyszerű kápolnának épült még 1200-ban. Jó elhelyezkedése miatt őrtoronyként is használták. Több mint három évszázadon át fokozatosan bővitették és átalakították, majd az 1990-es évek kezdetén restaurálták. A templomhoz egy 17. századi fedett falépcsőn, az Iskolalépcsőn lehet feljutni, 176 lépcsőfokot megmászva. A feljárat bal oldalán található a Joseph Haltrich középiskola, melynek névadóját, a híres 19. századi etnológust, a Segesd-i szász temetőben helyeztek örök nyugalomra. A templom mellett ez az iskola is az egyedi szász kultúrának, hagyománynak és etnikai identitásának fellegvára. Az oktatás német nyelven folyik, az iskolában román tagozatú párhuzamos osztályok is működnek.

Az Óratorony ugyancsak a városkép egyik meghatározó épülete. A vár legimpozánsabb tornya két osztrák építőmester munkája, akik az 1676-os tűzvész után érkeztek Segesvárra. Az óra szerkezetéhez tartozó mozgó figurák egyediek Erdélyben. Két figura egy dobost illetve egy hóhért ábrázol, melyek a város törvénykezési és kivégzési jogára utalnak, jelezve, hogy a törvényeket szigorúan be kell tartani. Az alsóbb szinten hét tölgyfából faragott, a hét napjait ábrázoló festett alak található.

Az Óratorony közelében található a Vlad Dracul ház. A történelmi adatok által meg nem erősített legenda szerint ez a 15. századi havasalföldi uralkodó, Vlad Ţepeş szülőháza, aki Bram Stoker “Drakula” című regényének hőseként vált világhírűvé és hirhedté. Ţepeş apja, az igazi Vlad Dracul, valóban Segesváron tartózkodott 1430 és 1436 között, mialatt hadsereget próbált összegyűjteni a törökök támogatását élvező testvére, Havasalföld uralkodója ellen.

A házzal szemben, a Kolostortemplommal átellenben található a Velencei ház, mely nevét az emeleti ablakok olasz építészetet idéző formája miatt kapta. Jelenleg itt székel a Segesvári Német Demokrata Fórum, a földszinten pedig turisztikai- és kulturális örökség-információs központ működik.

Az alsó városban, a vár alatti részben találhatók Segesvár vásárlóutcái. A város déli szegletében, a Brassóba vezető országút mentén találhatóak az újabb városrészek, a volt szocialista gyárépületek és az 1960-as és 70-es években épített beton lakónegyedek.

BREITE

Egy, a Segesvár várhegyére néző dombtetőn helyezkedik el a Breite Öregtölgyes Természetvédelmi Terület, Közép- és Kelet-Európa egyik legnagyobb, legjellegzetesebb és szépen megőrzött legelőerdeje, makkoserdeje, számos többévszázados tölgyfával. Több mint 600 tölgy található a platón, melyek közül sok már a 800 éves kort is meghaladta. A tetőre az Ana Ipătescu utcából indulva, jobbra az erdőn át lehet felérni, vagy a Medgyes (Mediaş) felé tartó országútról balra térve, az Ortodox temetőn keresztül.

A természetvédelmi területet jelenleg a Mihai Eminescu Trust és a Segesvári Helyi Tanács kezeli, együttműködve a terület egyedi élőhelyének megtartása érdekében, a helybeliek és az ide látogatók körében egyaránt szorgalmazva annak természeti, kulturális, történelmi és esztétikai értékeinek megőrzését. Az évszázados tölgyek mellett a Breite számos védett növény- és állatfajnak otthona. Részletesebb tájékoztató az alábbi weboldalon található: www.breite.ro

APOLD

Apold első írásos említése 1309-ből származik, de a régészek sokkal korábbi településre utaló nyomokat tártak fel, i.e. 1. sz-ból származó ezüst nyakék és lánc-öv formájában. Az impozáns 16. sz-i lutheránus templom a falu központjában helyezkedik el massziv óratornyával, két vedőfalával és bástyáival. A belső fal által körbekerített területen található a Gabonatározó torony, melyet raktárnak és állattartó helyiségnek építettek a nehéz ostromok korszakában. A Fehér toronyban a falubeliek füstölt szalonnát tartottak éhinség idejére. Napjainkban aprólékos restaurálási-program zajlik ezen a területen, melyet a Corona Alapítvány vezet a Mihai Eminescu Trust támogatásával. A templom gondnoka, Sebastian Bethge (+40 724155977), több információval szolgálhat, valamint szívesen körbevezeti a látogatókat A munkálatok célja a hagyományos építésmódok felélesztése a templom-együttes restaurálásának segítségével. A projekt másik részeként szálláshelyeket építettek ki a turisták számára.

Az  faluból Hégen irányába tartva, az út jobb oldalán jól láthatók az apoldi “koporsók”. Ezek a mikro-tájelemek egyedi, nagy botanikai értéket képező, xerofil és xero-mezofil növényzetük miatt ismertek. A növényfajok összetétele jelentősen változik az egyes koporsók kitettségétől, az oldalak dőlésszögétől és elszigeteltségétől függően. Ezek a kis meredek-oldalú dombocskák a felsőbb homokkő- és márgarétegeknek az alsó vízhatlan, agyagos rétegeken való elcsúszásának következtében keletkeztek.

Az idelátogatókat arra kérjük, tartsák tiszteletben a terület természetvédelmi értékét és ne gyűjtsenek növényeket.

HÉGEN (Bradeni)

A falu első lejegyzett neve a terra Heen (1297) volt, míg később, 1349-ben Villa Hegun-ként emlegetik. A Szent András templomot említő első írásos emlék 1350-ből származik. 1.2 m vastag és 12 m magas falai a templom védelmét szolgálták, mielött a 16. század elején megépült vona a külső erődítés. Ennek az újabb védőfalnak mind a négy sarkában bástyák voltak, de egyet időközben lebontottak, egy másodikat pedig 1866-ban átépítettek. A templom belsejét színes díszítés és az ötszögű karzat ékesíti.

A hégeni halastavakat a Hortobágy, az Oltnak egy mellékága, mentén alakították ki. 171 hektáros összterületükkel a tavak csodálatos lehetőséget kínálnak madármegfigyelésre és halászatra. A tavak természetvédelmi területté való nyilvánítása folyamatban van, ezért kérjük a látogatókat, legyenek tekintettel annak különös értékeire és ne zavarják a madarakat. A parti növényzetet leginkább gyékény (Typha latifolia) és nád (Phragmites australis) alkotja. A vízi növények között a borzhínár (Ceratophylum sp.), a füzéres süllőhínár (Myriophyllum sp.) és a békaszőlő van jelen nagyobb mennyiségben. A gyakrabban kifogott halfajok között van a ponty (Cyprinus carpio), az aranyhal (Carassius auratus) és a ponty (Silurus glanis). A számos itt fészkelő vagy táplálkozó madárfaj között van a cigányréce (Aythya nyroca), a nagy kócsag (Ardea alba), két vöcsök (Podiceps cristatus, P. ruficollis), a bölömbika (Botaurus stellaris), a fekete gólya (Ciconia nigra) és a halászsas (Pandion haliaetus).

NETUS

A netusi templom sokszögű erődített falai egy 15. sz-i zömök kis építményt vesztek körbe, melyen egy hangulatos, teljesen aránytalan óra található. Az óra maga 1860-ban készült, felirata: O REX GLORIE VENI NOBIS CUM PACE. A templom elötti kis téren mai napig áll a hajdani Segesvár – Szeben közötti keskenyvágányú vasút egyik hajdani állomásépülete.

JAKABFALVA (Iacobeni)

Jakabfalva szépsége látványos és jól megőrzött templomában rejlik, mely kis dombon fekszik, a falu északnyugati részén. A két csatlakozó védőfalhoz számos torony és épület tartozik, többek között egy kaputorony, egy kukoricaraktár, egy gyümölcsraktár, az óratorony és a papi lak. Az óratorony tetején egy 1626-ból származó felirat figyelhető meg.

KERESD (Cris)

Habár Keresdnek is látványos, 1840-ben felújított temploma van, a bájos falu sokkal inkább a Bethlen kastélyról hires, mely az erdélyi reneszánsz építészet egyik kimagasló alkotása. A kastély legfontosabb építészeti elemeiként az első emeleti boltíves erkélyt és a magas, 1559-ben épített déli tornyot említik. A kommunisták által 1947-ben két napon és éjjelen át átkutatott majd elállamosított várkastélyt még a szocialista időszak alatt részlegesen restaurálták. Pár évvel ezelőtt a kastély visszakerült építői és előző urai, a Bethlen család leszármazottjainak tulajdonába. A kastély gondnokától részletes tájékoztatást kérhetnek annak történetéről.

A terület másik látványossága a Molyhos-tölgy természetvédelmi terület. A szubmediterrán faj (Quercus pubescens) tiszta állományokat alkot a déli kitettségű domboldalakon, melyekben számos értékes és érdekes növény- és állatfaj található. A figyelmes látogató őzeket, vadnyulakat, vaddisznókat, fakopáncsokat és fácánokat is megfigyelhet.

DÁNOS (Danes)

A Segesvártól csupán 9 km-re fekvő Dános a DN 14-es országúton haladva, vagy személyvonattal egyaránt megközelíthető. A Dracula Szállóban lovarda és lovaglóiskola működik, valamint úszómedence áll a látogatók rendelkezésére. A környék a komlószárítás fennmaradó hagyományáról is ismert. Hajdanán ezen a vidéken voltak az ország legnagyobb komlóültetvényei, de legnagyobb részükön mára már felhagytak a termesztéssel.

A falu főutcájának északi végén fekvő kesőgótikus, egyszerű fallal erősített templomát 1506-ban építették. A parókia mai formáját 1874-ben nyerte el, míg az Óratornyot és a hozzátartozó fából épített feljárót 1927-ben csatolták az épülethez.

SZÁSZSZENTLÁSZLÓ (Laslea)

Szászszentlászló központja a Segesvár-Medgyes országúttól kis távolságra fekszik. Itt található a nagy templom valamint az öregotthon, mely a hajdani német iskola épületében működik. Az erődített falakon belül helyezkedik el a harangtorony, a hajdani 15. sz-i templom egyedüli megmaradt eleme. A teret most a sokkal nagyobb méretű, 1845-ben épített templom uralja, mely a hajdani templomhajóra merőlegesen fekszik, egyik sarkában fedve azt. A torony egyik sarkában évek óta visszatérő gólyapár fészkel. Az úton továbbmenve, az Almakerék-i letérőnél vegyesbolt található.

ALMAKERÉK (Malancrav)

A falu első írásos emléke 1305-ből származik és Erdély-szerte ezen a településen a legnagyobb a szász lakosok száma. 1340-ben a falu és a környező területek az Erdélynek a 17. században két fejedelmet is adó Apafi család birtokába kerültek. Az almakeréki lutheránus templomban rendkívül értékes 14-15. sz-i freskók találhatók és egy 16. sz-i szárnyasoltár, amelyet Erdély legrégibb, eredeti helyén álló teljes szárnyasoltáraként tartanak számon. A templom feletti dombon helyezkedik el a frissen restaurált Apafi kúria. Kertje és régi almafa-fajtákat őrző gyümölcsöse kellemes séták színhelye. A kúriában öt nyelvű könyvtár, egy impozáns társalkodó és öt csinos, saját fürdővel rendelkező hálószoba várja a vendégeket. A falu főutcáján található a bájos 18. sz-i frissen felújított magyar katolikus templom. Az ortodox templom a falu felső végében fekszik.

ApaÚjfalu/SzÁszÚjfalu (Noul Sasesc)

A falu, mely egy órányi gyaloglásra található Almakeréktől, az Apafi kúria feletti gyümölcsösön keresztűl, a dombos tájon át haladva, a 14-17. sz. között ugyancsak az Apafi család tulajdonában állt. A falu központjában még mindig áll az Apafiak egyik megmaradt, restaurálásra váró romos háza.

1658-ban Szászújfalu nagy része a tatárdúlás áldozata volt, de a 15. sz-i templom még mindig őrködik a falu feletti dombról. Az oltár mögött egy 1790 körül készült, a Keresztre feszítést ábrázoló festmény található. A kortárs neogótikus oltár, a gyermekek áldását ábrázoló fafestmény Eduard Morres munkája 1929-ből. A barokk pulpitus koronája 1770-ből származik.

RUDÁLY (Roandola)

Rudály is azon öt falu egyike, mely hajdanán az Apafi illetve a Bethlen család birtokában állt. A templom a 15. században épült, alacsony óratornyát 1792-ben toldották hozzá. Kőpulpitusa 1775-ből való, míg a Wilhelm Hörbiger által épített és Carl Dörschlag által festett oltár 1881-ből származik. Az 1875-ben épült orgonát a híres segesvári származású Samuel Binder építette.

FÖldszin / FÖldszintelke (Floresti)

Földszintelke az egyik legkisebb és legelbűvölőbb szász falu. Kis lutheránus templomát a Mihai Eminescu Trust kezdeményezésére mentették meg és restaurálták, majd 2008-ban úra is szentelték. Az 1424-ben a Bethlenek által épített templom kőfalait számos támpillér erősíti, keleti falán a Bethlen család emlékére állított tábla található. A piramis-tetejű torony 1835-ből származik. A faluban két vendégház működik, melyekbe 20 fős csoportokat várnak ízletes fogásokkal. Egy Keresdre és Almakerékre tett séta a dombokon át egyedi élményt nyújthat, különösen tavasszal és a nyár kezdetekor, a mezei virágok pompázása idején.